10. Kistáska

Most gondolkoztam el azon, hogy mire is vállalkoztam. Ha minden elkészült tortámat külön rakom fel és mindhez írok valamit, akkor nagyon sokára fogok a végére érni, de egyszer majd utolérem magam. Itt még csak áprilisnál járok és most ugye még egy pár napig október van.
Eljött a ballagások ideje. Nekiálltam én is alkotni valami szépet, mert volt ballagónk. Úgy gondoltam, hogy már meg tudok csinálni egy táskát is (nem tévedtem). Itt azonban visszatértem a bolti pillecukorhoz, mert érdekes módon akkor egyszer sikerült megcsinálnom azt a cukormázat és azóta sem. Próbáltam 2x is, de mind a 2x a kukában landolt a végeredmény. Tehát biztosra mentem és vettem boltit. Sütöttem piskótát, a már bevált dobos krémmel megkentem, kifaragtam és pihentettem a hűtőben egy éjszakán át. Másnap talpra állítottam, bekentem a másik oldalát is és bevontam a táskát. Késsel nyomtam bele mintát, feldíszítettem és tényleg hasonlított egy táskára. Mikor elvittük a ballagónak, akkor nem értették, hogy miért kérek tőlük egy tálat, mert egy táska van a kezemben. Kikerekedett szemmel álltak, mikor mondtam, hogy ez egy torta! Még most is mosolyt csal az arcomra a jelenet, de egyébként az ilyen helyzetek a legpozitívabb visszajelzések, hiszen látja az ember, hogy másoknak is tetszik, amit csinál.

9. Wc papír tekercs

Névnap, az apué és az enyém. Mivel 1 nap eltérés van, ezért együtt ünnepeljük. Szerettem volna valami poénosat alkotni, valami olyan amit már meg tudok csinálni. Nézelődtem a neten, hátha megakad a szemem valami jópofa dolgon és nem is kellett sokáig keresgélnem, mert találtam. Olyan dologra bukkantam, ami a családon belül külön történetek sokaságával bír és aki ismer minket, az meg sem lepődik azon, hogy a névnapi tortánk egy wc papír guriga lett. Ismételten a már bevált kókuszkrém tortához nyúltam és most először próbáltam házilag fehér cukormázat kreálni. Mivel akkoriban már olvasgattam gasztro-blogokat, ezért kipróbáltam Kiskukta receptjét. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy esetleg elrontom, hiszen neki is jól megy ez, miért ne menne nekem is?! Igazam volt! Sikerült! Hihetetlenül örültem neki, hiszen ez sokkal olcsóbban kijön, mint a fehér pillecukor és jó állaga van. Szóval elkészítettem és megcsináltam a gurigát, valamint formáztam egy kicsi emberkét is, ha már poén hát legyen az. Természetesen nagy sikere volt. :-D

8. Tortadíszek

Mi sem egyszerűbb ennél, tortadíszek. 2 kis plakett, rá virágok, levelek és kész. A rózsaleveleket derelyevágóval szabdaltam és egész pofásak lettek. Ezt nem magyarázom körül.

Visszanézve a képeket itt is meg kell jegyeznem, hogy saját magamhoz képest sokat változott a rózsáim kinézete az eltelt idő alatt. :-D

7. Dobos torta

A feketeerdő tortával egyidejűleg készült egy dobos torta. Szintén nem tűnt bonyolultnak, de a krém készítése azért elég időigényes, viszont az eredmény kárpótol mindenért, hiszen a nem lehet elrontani. A legnehezebb része a teteje. Na a karamellel borzasztóan megégettem az ujjamat. Akkora vízhólyag lett rajta, hú...
Az első kála készítésének is eljött az ideje. A recept bevált, bolti, fehér pillecukor. A tetejének a díszítésével meggyűlt a bajom, hiszen nem vagyok profi a habzsákos díszítésben (és ezzel még mindig így vagyok, ezért csinálok szívesebben bevonatos tortákat).

A dobos tortám:

6. Feketeerdő torta

Az első feketeerdő tortám. Sima ügy lesz - gondoltam én - hiszen felverem a tejszínt, megkenem és kész.
 Volt itthon egy doboz csokikrém porom, tehát nem éreztem benne nehézséget. Beírtam a google-be a nevet és dobott ki recepteket. Az elsőt csináltam, amit találtam, rémesen egyszerű, felverni a tejszínt, rákenni a tortára, szórni rá meggyet és kész. Mostanra már megtaláltam a tökéletes receptet, ami ennél sokkal bonyolultabb, de ez még a tanulási fázis, ilyenkor rontja el az ember a legtöbb dolgot és ezáltal tanul a saját hibáiból. A csokigallérral ismét megpróbálkoztam, most már nagyobb sikerrel.

5. BMW

Az első olyan torta, amikor nem a hasamra csaptam és sütöttem egy piskótát, megkentem krémmel és kész, hanem receptet követtem. Szeretem gyűjtögetni a recepteket, de ezeknek elenyésző hányada jut el odáig, hogy meg is valósítsam. Mivel rengeteg van, belelapoztam a gyűjteményembe és ráböktem a kókuszkrém tortára. Gábor névnap közeledett és Gáborunk nagy BMW mániás, ezért mi más is jutott volna eszembe, mint egy BMW jel?! De ez nem volt elég, mert láttam egy szimpatikus csokigallért is és rá akartam varázsolni. Nem is én lennék, ha csak egy egyszerű tortát dobnék össze. A BMW-s tortánál, azonban gond akadt, ugyanis a pillecukor barack színű és nekem fehérre volt szükségem. Felkutattuk a környékbeli polcokat, de fehéret természetesen nem találtunk, na jó azért mégis, hiszen csak kész lett a jel. Szóval az egyik nagy Tescoban és természetesen aranyárban! Azt hittem az agyam eldobom, mikor megláttam, de kellett. Itt kezdtem el kutatni fehér fondant receptek után.
A csokigallér már nehéz dió volt, mert vastag lett a csokiréteg és össze-vissza tört, de ezzel is meg kell próbálkozni.

Íme az eredmény:

4. Ajándékdoboz dédi 95. születésnapjára

Komolyan mondom elő kell venni az albumomat, mert lassan már saját magamat sem tudom követni. :-D
Március, dédimama 95. születésnapja. Szép kor és ezért megérdemel egy szép tortát. Régen szemezgettem már az ajándékdobozokkal, de a megvalósítás váratott magára, eddig. Erőt vettem magamon és azt mondtam, hogy ezt én is meg tudom csinálni. Sütöttem egy piskótát, a vajkrémbe kevertem egy kis vanília pudingot. Természetesen borzasztóan kicsapta a margarinomat a puding, ami tudom, hogy az eltérő hőmérséklet műve. Ha jól emlékszem, akkor ez volt az utolsó torta, amit pudingos krémmel töltöttem meg, azóta egyet sem. Egy tortakrém sem sikerült eddig a pudingos módszerrel és ezért tértem át a főzött krém alapra, az nem csapja ki vagy nem annyira. Szóval a kis dobozkám ilyen lett:

3. Hm...

Hihetetlen érdekes dolog ez a blogszerkesztés, azt hiszem, hogy ennél sokkal egyszerűbb még a honlapszerkesztés is. Persze igazság szerint még új a felület és nem találok mindent. De majd idővel! Most azon elmélkedem, hogy vajon, hogy kell megoldani azt, hogy folyamatosak legyenek a bejegyzések és ne kerüljön minden külön oldalra, de persze majd rájövök erre is, mert biztos csak valamit be kell állítani valahol. Végül azt is megtaláltam hol kell képeket beszúrni :-D

2. Az első komolyabb torta

Az első komolyabb tortámat és születésnapi partyra vittem. Az ünnepelt 1 éves! Azon gondolkoztam, hogy milyen is legyen, de egy ilyen babának a lényeg, hogy színes, csíkos, pöttyös legyen. Ezt ragadtam meg és alkottam. A belseje csokis piskóta lap, reszelt narancshéjjal adva neki egy kis kellemes ízt és körte ízű krém. Lehet, hogy furán hangzik, de nagyon finom volt.

A bolti pillecukornál leragadtam, amit egyébként azért használtam szívesen, mert elég rugalmas és nem szárad ki hamar. Csak ugye, ha izzad a torta olvad a cukor. Azon kevés torta közé tartozik ez, amiről vannak fázisképeim. Nem szeretek még azzal is foglalkozni, hogy ragacsos kézzel fényképezzek és szerintem ezt az új telefonom sem díjazza. Szegénykém néha tiszta ragacs, amit én észre sem veszek, hiszen én is hasonló vagyok, csak amikor valaki hív és ragad, na akkor.

1. Első bejegyzés

Újból blogolásra adom a fejem, de most teljesen más okból kifolyólag. Legutóbbi írásaim az esküvőm szervezésével kapcsolatos élményeimet tartalmazzák, a menyasszony szemszögéből látva a világot, minden érzésemet begépelve (aki kíváncsi rá: http://www.weddings.hu/blog/szekeresnoemi/ ).
Most pedig egy több, mint 10 évvel ezelőtti elképzelésem kivitelezését folytatom. Anno, mikor továbbtanulás témában gondolkoztam, szóba jött pár variáció, köztük a cukrász szak is. Na, de ugye nekem érettségi kell, szakközépbe mennem. Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nagyon nem szerettem volna kollégista lenni, ezért az eredeti ötletet elvetve másfelé kellett keresgélnem, így került szóba az informatika. Tehát gazdasági informatikus lettem, majd később igazgatási ügyintéző-ügykezelő. Teljesen eltávolodtam a sütkérezéstől, de ebben az évben, mint egy villámcsapás úgy vágott belém az, hogy alkotni szeretnék.
Elkezdtem nézelődni a neten, anyagokat gyűjtöttem és belevágtam.
Az első munkám apu születésnapi focilabda tortája volt. Elhatároztam, hogy csinálok valami szépet. A tortával magával nem is volt gond, hiszen sütni szeretek és tudok is. Kerestem fondant recepteket és nekivágtam. A bevonat katasztrofális lett, mert szétpergett és hát mint kezdő alkotó honnan is tudhattam volna, hogy mi a probléma. :-D
Ezután eltelt egy fél év és eljött nővérem névnapja és egy alkalom arra, hogy újra nekilássak. Új recept és a biztosra menés, vagyis bolti pillecukorból fondant. Kinéztem egy olyan tortát, amit utólag visszagondolva esélyem sem volt megcsinálni olyanra, amilyen, mert kb 50 torta után próbálkoztam vele újra és még most sem lett tökéletes. De nem az a lényeg! Kicsi virágokat szaggattam és mivel szépek lettek hát kedvet kaptam.
Így indult a hobbycukrászatom.

Eltelt egy év azóta. Hihetetlen sokat tanultam szintén hobbycukrászoktól és most már tudom, hogy annak idején pályát tévesztettem. :-D

Jó visszanézni ezeket a képeket, mert így látom magam is a fejlődést. A rózsák már jobban mennek és kevesebb időt vesznek igénybe.

Az kicsi virágjaim és a "tortácska", amire felkerültek: